Khamoro – vándortáncház a roma kultúráért | ep.01.

„Magyarok vagyunk, de azon belül cigányok” – vallja Farkas Zsolt, a Khamoro Cigány Táncház megálmodója, aki zenekarával faluról falura járja az országot. Származástól függetlenül, gyermekek ezrei csodálkoznak rá általuk az autentikus cigány kultúrára. Az integráció kulcsa a kezükben van, de nem mindig van ajtó, amit kinyissanak vele – a Csoóri Sándor Program támogatásával ezért most a ház alapjait építik.”

CSOÓRI-SOROZAT: Sírjel Emlékpark | ep.02.

Sírjel emlékpark – az elmúlás természetessége egy fafaragó szemszögéből Több mint száz tradicionális fa sírjel eleveníti fel őseink temetkezési szokásait a Gébárti Kézművesek Háza szomszédságában. A Kárpát-medencei Sírjel Emlékpark a fafaragó társadalom összefogása által, a Csoóri Sándor Alap támogatásával készült el. Nagy Béla fafaragó mester szerint a sírjelek nem csupán kulturális örökségünk részét képezik, de a paraszti kultúra egészséges, körforgásba vetett hitét is szimbolizálják. Az elhunyt emlékét két generáción keresztül őrzik, s ahogy a mester fogalmaz: “ha pedig elkorhad, hát Isten bocsássa meg, tűzifának még mindig jó…”

CSOÓRI SOROZAT: Tiszavirág Néptáncegyesület | ep.03.

Semmi sem tudja pótolni az állami gondoskodásba került és veszélyeztetett gyermekek veszteségét, azonban a szegedi Ágota Alapítvány védőhálója hatalmas segítséget jelent számukra. Minden erejükkel támogatják munkájukat az alföldi Tiszavirág Néptáncegyesület vezetői is. Goda Kata és Tóth Gábor szerint az önkéntes munkában részt vevő fiatal néptáncosok nem csak adnak, hanem kapnak is – a társadalmi szerepvállalás pedagógiai, erkölcsi hozadéka semmivel sem pótolható.

CSOÓRI-SOROZAT: Pásztorcsillag Alapítvány | ep.04.

Népzenei nevelés egy uniformizált világban – Pásztorcsillag Alapítvány Számos népzenei tábor, tanfolyam, zenepedagógiai kezdeményezés fűződik a Pásztorcsillag Alapítvány nevéhez. Dóra Áron és Legeza Márton népzenei előadóművészekkel, a Népművészet Ifjú Mestereivel beszélgettünk az általuk képviselt oktatási formáról, és az is szóba került, hogy miért veszélyes az általuk nevelt ifjúság a vásárlói társadalom uralmára.

CSOÓRI-SOROZAT: Rutinos nézőből kezdő néptáncos – Vadrozé | EP05.

Első néptánclépések 40 felett? Igen, méghozzá az Angyalföldi Vadrózsa Táncegyüttes Vadrozé csoportjában, ahol kilenc éve váltak rutinos nézőből kezdő néptáncossá a szülők. A “sohasem késő” közhely pedig értelmet nyert, amikor idegen emberek életében közös ünneppé vált a péntek este, az ismeretség barátságokká mélyült, a kezdeti igyekezet pedig felhőtlen örömforrássá vált.

CSOÓRI-SOROZAT: Néptáncantológia 2024 | ep.06.

A Martin György Néptáncszövetség csaknem 30 éve rendezi meg a Néptáncantológiát, a néptáncosok országos ünnepét. A Budapesti Operettszínházban 2024-ben is az elmúlt esztendő kiemelkedő néptáncegyüttesei, alkotói, legjobb koreográfiái szerepeltek – több mint 500 néptáncos és népzenész lépett színpadra, bemutatva a Kárpát-medence kivételesen szép és értékes népművészetét.

CSOÓRI-SOROZAT: Kolo Délszláv Táncház | ep.07.

Több évtizedes hagyománya van hazánkban a délszláv táncházkultúrának, ami sokak számára talán még ismeretlen világ, pedig rengeteg fiatalt is megmozgatnak a temperamentumos dallamok. A Csoóri-sorozat friss videójában a Kolo Délszláv Táncházat ismerhetjük meg közelről.

CSOÓRI-SOROZAT: Gencsapáti hagyományőrzők | ep.08.

Megörökíteni, megőrizni, továbbadni – a Gencsapáti Hagyományőrző Együttes célja a vasi népzene és néptánc megőrzése mellett a szokások életben tartása is. Munkásságuk életforma, vallják, hogy ebből csak elmúlni lehet, abbahagyni nem.

CSOÓRI-SOROZAT: Népzenei seregszemle Délvidéken | ep.09.

Ada, Csóka, Magyarkanizsa, Mohol, Tiszaszentmiklós, Tornyos és Zenta – hét vajdasági település ifjú népzenészei mutatkoztak be a zentai Magyar Kamaraszínházban. A tiszamenti népzeneoktatás vizsgakoncertjének majd egy évtizedes hagyománya és kiemelt jelentősége van, hiszen Délvidéken nincsenek művészeti iskolák, nincs intézményesített népzeneoktatás. Lelkes és elhivatott népzenészek vannak, akik a Csoóri Program támogatásával éltetik, népszerűsítik a vajdasági magyar népzenét. Számukra nem jelent tabutémát, hogy évről évre kevesebb magyar tagozat indul a szerbiai általános iskolákban, sőt, ez a maroknyi pedagógus abban hisz, hogy a magyar kultúra szeretetével felvértezett gyermekek létszáma jelenti megmaradásuk kulcsát.

CSOÓRI-SOROZAT: Gyermek Néptáncantológia | ep.10

2024-ben is nagy sikerrel rendezték meg a Gyermek Néptáncantológiát. Több mint félezer gyermek állt az Erkel teátrum színpadára – méghozzá teltház előtt. De nem csak a nézőknek volt élmény a látványos seregszemle. Jó alkalom ez a legkisebbek számára, hogy rácsodálkozzanak önnön erejükre, fontos közvetítő szerepükre, amellyel egyre szélesebb kör számára mutatják meg népi kultúránk értékeit. A legkisebbek közösségét az Örökség Nemzeti Gyermek és Ifjúsági Népművészeti Egyesület támogatja, akik igyekeznek összefogni a táncegyüttesek vezetőit, és minden olyan pedagógust, aki a magyar néptánc előre mozdításán fáradozik. Sikerük fokmérőjének tekinthetjük az évről évre színvonalasabb Gyermek Néptáncantológiát.

CSOÓRI-SOROZAT: Kallós Zoltán Népzeneiskola – Kolozsvár| ep.11.

“Addig leszünk magyarok, amíg magyarul énekelünk, és magyarul táncolunk.” – Kallós Zolátn kétszeres Kossuth-díjas erdélyi népzenekutatónk örökségének szellemében várják a jelentkezőket a kolozsvári Kallós Zoltán Népzeneiskolában, ahol a tanulók egyéni oktatásban részesülnek – ki-ki céljai szerint tanulhat hegedűn, brácsán, nagybőgőn, harmonikán, cimbalmon, citerán, furulyán játszani, vagy énekelni.

CSOÓRI-SOROZAT /Udvarhely Néptáncműhely/ep.12.

Különleges nagycsaládot ismerhetünk meg a Csoóri-sorozat legújabb kisfilmjéből: Nagy Rékáék hét gyereket nevelnek, és Németországból költöztek haza, mert attól féltek, hogy a gyerekek odakint elveszítenék a magyar nyelvet, vele együtt pedig az identitásukat is. Az ifjak végül Székelyudvarhelyen kezdtek hangszeres népzenét tanulni annak érdekében, hogy minél mélyebben meg tudják élni magyarságukat.

CSOÓRI-SOROZAT: Gyermek táncház a Fonóban| ep.13.

Ereszd el a hajam! De előtte fond be… Fergeteges táncos, énekes mulatságba invitálja minden hónapban a legkisebbeket a Fitos Dezső Társulat. A Fonó Budai Zeneházban élő muzsikaszó mellett vetélkedők, népi sportjátékok és izgalmas tematikák segítik a gyermekeket abban, hogy a magyar népi kultúrával való találkozásuk feledhetetlen és meghatározó élmény legyen. Kocsis Enikővel, a társulat művészeti vezetőjével beszélgettünk arról a gyermektáncházról, ahol a kicsik mosolyával csak a szüleiké vetekszik…

CSOÓRI-SOROZAT: Setétpataka – Sára Ferencre emlékezünk| ep.14.

“Fáj.. Vannak pillanatok, amikor úgy érzed, hogy nem bírod, de aztán talpra állsz, és mész tovább.” – Sára Ferencre emlékezünk Setétpatakán. Ma egy esztendeje vettünk végső búcsút Sára Ferenc néptáncoktató-koreográfustól, a Gyimes szerelmesétől, aki a patakok országának páratlan, archaikus kultúráját az utolsó órában karolta fel. A 90-es évek elején az anyaországot elhagyva, Gyimest választotta hazájának, feleségével, Varga Zsuzsannával.

CSOÓRI-SOROZAT: Alba Regia Táncegyüttes – nyári tábor| ep.15.

Ahol szórakozni tanítják az ifjúságot… Az Alba Regia Táncegyüttes nem csupán Székesfehérvár, hanem az egész ország büszkesége. Az 1949 óta működő néptáncműhelyben nagy hangsúlyt helyeznek az utánpótlás nevelésére, amely során az ifjúság a kemény munka mellett a minőségi szórakozást is megismeri. Balatoni táborukkal pedig pár percre mi is visszaidézhetjük a nyarat…

CSOÓRI-SOROZAT: Parapács Kulturális Egyesület| ep.16.

“A zene az mindenben is segít, mindenre is jó.” A Fölszállott a Páva győztes Parapács zenekar 2020-ban indította el népzenei tanodáját. A Csoóri Sándor Program segítségével vásárolt hangszerekkel minden érdeklődő gyermek számára elérhetővé vált a Pest vármegyei Bugyi községben és vonzáskörzetében a népzeneoktatás. Vojtonovszki Sándor, a kulturális egyesület alapítója szerint azoknak a gyerekeknek, akiket a számítógépes játékok neveltek fel, különösen fontos a zenei szocializáció, hiszen a közös zenélés megtanítja őket az egymásra figyelésre, a koncentrációra.

CSOÓRI-SOROZAT: Közösségépítés a Kiskunságban I ep.17.

“Az idősekkel elmúlik ez a világ” A földművelés gépesítésével a vidék is elköszönt az aratóbáloktól, amelyek egykor a kalákában végzett munkát ünnepelték. A kiskunsági néptáncélet kovászembere, Ivanics László “Iván” néptáncpedagógus szerint a hagyományok megőrzése, a múltunk megismerése elengedhetetelen a közösségi lét szempontjából, így mindent megtesz, hogy az idősek és a fiatalok – ha csak egy közös főzés, éneklés erejéig is – találkozzanak, összekapcsolva a falu múltját és jövőjét.

CSOÓRI-SOROZAT: Figur Népzenei Tanfolyam| ep.18.

“Komárom a felvidéki népzene központja” – Figur Népzenei Tanfolyam Felvidéken – Magyarországgal ellentétben – nincs lehetőség intézményi keretek között népzenét tanulni. 7 éve tölti be ezt a hiányt a Figur Népzenei Tanfolyam, amelynek 2024-ben is Komárom adott otthont. A Csoóri Program támogatásával megvalósuló oktatás nem ér véget a termekben, hanem a történelmi város Európa udvarában folytatódik, ahol a tanultakat táncházban alakítják közösségi élménnyé. Spontán zenekarokba szerveződve húzzák hajnalig a táncosoknak, természetes közegében megélve a népzenét.

CSOÓRI-SOROZAT: Perintparti Táncházsorozat| ep.19

Perintparti táncházsorozat Szombathelyen. “A táncház nem produkció, hanem szórakozási forma, amelyben a népzene és a néptánc-zenei és mozgásnyelvi anyanyelvként eredeti formájában és eredeti funkciójában jelenik meg.” – így jellemezte a modern táncházat Halmos Béla, és e gondolat mentén rendezték meg sokadik alkalommal az ELTE SEK Liszt-termében a Perintparti táncházat. A szombathelyi hagyományőrző közösség a Felvidék kiemelkedő táncosai és népzenészeit látta vendégül.

CSOÓRI-SOROZAT: Keleti Erő – Felvidéki seregszemle 2024| ep. 20.

Nagykapostól Rozsnyóig érkeztek a néptáncosok a Kassa járásban található Imregre, s bár a falunak alig 500 lakosa maradt, az előadás telt ház előtt zajlott. A felvidéki magyar népi kultúra őrzőinek összefogása nem csak a fiatalok találkozási pontjaként szolgál, szeretnék megmutatni közösségük erejét abban az országban, ahol a magyarság napról napra küzd az identitásáért.